HTML

Világmegváltók

Tényleg szeretnél egy jobb világban élni? Akkor hagyd abba a hazudozást, ne lopj többet és kezdj el végre dolgozni!

Friss topikok

Erdőkertek - Példák az erdőkertre

2012.08.02. 20:00 zapadnik

Permakultúra

Erdőkertek előfordulhatnak mindenféle méretben, alakban és élőhelyen, lehet vidéken és városban, nyílt bozótos területen vagy egy sűrű erdő mélyen. Szeretnénk néhány változatot bemutatni, ami alapján ki tudtok alakítani valami belső képet, de inkább szuggesztivitásra törekedtünk, mint előíró vagy átfogó jellegre.

Erdőkert a rengetegben

Ha már van egy erdei telked, akkor leltározd fel, és utána adj hozzá növényeket a már létező közösséghez és vegyél el belőle. A kapott eredmény széles skálán terjedhet. Kezdve azzal, hogy az erdő szerkezetét csak minimálisan változtatjuk leginkább évelő zöldségfélék és gyógynövények aláültetésével, tovább folytatva azzal, hogy főleg bokrokból és árnyéktűrő fákból álló aljnövényzettel bővítjük, és végül tisztásokat is vághatunk, amelyekbe olyan szukcesszív növény sorozatot telepítünk, amely a lombkoronától kezdve le a földszintig hasznos növényekkel tölti ki a nyiladékot. Az ilyen ültetési séma lehet a vad, lényegében kezeletlen, veszélyeztetett terület, vagy félvad, részleges gondozott ültetvény, sőt akár egy jól karbantartott erdei kert, aszerint, hogy mi a célunk, milyen a helyszín előkészítettsége, milyen fajtákat választottunk, és milyen jellegű növényzet van már ott. Az érett erdei szukcessziókban keletkező nyiladékok dinamikájának a megértése nagyon sokat segít az ilyen rendszerek kezelésében. Ezekben az esetekben erősen ajánljuk, hogy elsősorban őshonos fajtákkal állítsuk helyre és erősítsük a természetes rendszer integritását, ha ugyan nem kizárólag őshonos fajtákat használunk, amennyiben azok megfelelnek is a tervezés céljainak, és ha maga a helyszín viszonylag mentes az egzotikus fajtáktól.

Erdőszéli erdőkert

Általában éles, hirtelen törés jelzi az erdő és a mező határát a legtöbb mezőgazdaságilag művelt vidéken: Az erdő hirtelen, magas fákkal fejeződik be a gyepnél vagy a művelt föld szélénél, köztük kevés vagy egyáltalán nincs átmeneti növényzet. A legtöbb természetes környezetben széles átmeneti övezet jellemzi a különféle élőhelyek határát, mint pl. az erdőét és a mezőét. Ezek a határövezetek egy kis területen belül egy sor különféle mikroklímájú helyet tartalmaznak, ami jellemzően nagyon termékeny és változatos ökoszisztémákat eredményez. Ezt a jelenséges hívjuk határ effektusnak. Előnyt húzhatunk ilyen határövezetből, ha az erdőt és a mezőt is beültetve széles átmeneti területet alakítunk ki sok változatos hasznos fajjal.

erdoszel.jpg

"Gyors szukcessziós" erdőkertek

Ha az erdőkert beültetésére egy üres telek vagy egy gyep áll rendelkezésedre, akkor "gyors szukcesszió" szerint is tervezheted a kertet. A gyors szukcesszióban a kert minden fejlődési szakaszát megtervezed, az évelőktől kezdve a bokrokat és cserjéket, a fiatal fákat, egészen az "érett erdőig", és utána összes szakaszhoz tartozó összes növényfajtát egyszerre ülteted el. Először az érett szakaszt kell megtervezned, utána folytasd a tervezést lépésről lépésre vissza a jelen irányába. A korai szakasz minden rövid életű, napfénykedvelő növényét ültesd a későbbi szakaszok hosszabb életű növényei köré. Az ilyen sűrű ültetés sok évig csak minimális gondozást igényel amennyiben, ha elég talajtakaró és napfénykedvelő növényt ültetetsz az első évekre, és a hosszabb távra tervezett növényeket elfogadhatóan széthúzod. Azonban a gyors szukcesszió induláskor sok idő, pénz és tudás ráfordítását igényli. Emellett rengeted gyakorlati kutatásra is szükségünk van, amellyel meghatározzuk, hogyan működik a legjobban, de ugyanakkor elég szórakoztató és érdekes is legyen. Nagy erdőkertté alakítandó terület kell, és bizonyára nagyon ambiciózus vagy, ha erre a "mindent egyszerre" módszerre vállalkozol. Nézd meg lentebb egy másik, az "Összeolvadó Magok" nevű módszert, amellyel szintén meg lehet nagy területeket tölteni erdőkerttel.

Elővárosi kerttervezés

Azok a városiak és elővárosiak is telepíthetnek erdőkertet, akik aggódnak attól, hogy ilyesmivel elcsúfítják a házukat, sőt akár az előkertjük is lehet ilyen.

ormanental_0.JPG

Ilyen esetben az esztétikai szempontok nagyobb hangsúlyt kapnak, mint bármilyen más körülmények között szoktak, így ezt a növények kiválasztásánál szem előtt kell tartanunk. Sok gyümölcstermő vagy másképpen hasznos növény nagyon jól néz ki. Különféle esztétikai stílusnak megfelelnek a formálistól az informálisig, és a gyümölcstermő növényeket felhasználhatjuk térelválasztónak, talajtakarónak, és beilleszthetőek különféle szín és szerkezeti sémába.
Mini erdőkertek

Ha csak egy kicsiny beültethető területed van, mint például egy városi udvar, vagy egy tetőkert valahol, attól még lehet erdőkerted. Bár ezzel az erdő fogalmát a végsőkig feszítjük, de ugyanezt az elvet egy olyan kis területre is alkalmazhatod, ahol mindössze 2 - 3 középnövésű fa és a kísérő növényeik töltenek ki egy 10 méteres kört vagy egy 5x15 méteres téglalapot.






Az "Összeolvadó Magok"

Nagyobb területeknél viszont kezdheted az erdőkertnek a kiindulási pontjainak, a
magjainak a létrehozásával. Ezek gyorsan önfenntartóak lesznek, és utána kifelé növekszenek, míg végül összeolvadnak. Ezzel a növényközösség szukcesszió alatti általános fejlődési mintáját utánozzuk. Így felnevelheted a saját ültetési alapanyagodat, csökkentheted az előkészítési munkákat és az induláshoz szükséges befektetést, ugyanakkor idővel alkalmazni lehet vele a realitásokhoz, hogy az adott helyszíneden melyik növény nő jól és melyik nem.

magok.jpg

Nagy kiterjedésű erdőkertek

Az általunk ismert erdőkertek a 10x15 méterestől az 1 hektárosig terjednek. Ha mondjuk, hogy van egy félhektáros földed, és szeretnéd a lombkoronát alkotó szintet egyszerre telepíteni, akkor jól jöhet valami nagyvonalúbb módszer. Az angliai Devonban a Mezőerdészeti Kutatató Alapítványnál (Agroforestry Research Trust) Martin Crawford mutatott meg modellkertjében egy ilyen technikát. Miután a lombkorona szint összes fáját először és nagyjából egy időben ültette el, Martin kisfái először egy füves mezőben álltak. Az első évben Martin egy nehéz fekete PVC szövet lappal egy 2,5 méter széles sávon letakarta a talajt, és elölte vele a füvet. A második évben átvitte a fekete PVC lapot a szomszédos 2,5 méteres sávra, és a kiölt zónát sűrűn beültette agresszív talajtakaró növényekkel, amelyeknek több feladata is volt, de elsősorban az, hogy a földfelszínét a fűtől különböző növény töltse ki. A következő években folytatta ezt az eljárást. Ahogy az átállított terület nőtt, úgy tudott növekedni az átállítás sebessége, mert egyre több szétosztható szaporító anyag állt rendelkezésre. Eközben Martin a fák alá bokornövények laza csoportjait telepítette arra a területre, amit már táblás mulcsozással átállított. Néhány év alatt Martin átállította a lágyszárú alsó szintet olyan napfénykedvelő és félárnyéktűrő fajtákra, amelyek javították a talajt és vonzották a hasznos rovarokat, valamint fogyasztható és eladható hasznos terményeket nyújtottak. Ahogy a fák nőttek és egyre sűrűbb árnyékot vetettek, Martin úgy állította át a talajszintet árnyéktűrőbb ehető növényekre és talajtakarókra. Az eredmény egy nagy erdőkert lett sűrű talajtakaró szinttel és a következő pár év alatt felnövekvő lombkorona és cserjeszinttel.

Kalandra fel !

Mivel egy új ötletről van szó, az erdőkertek sok gyakorlati szempontját még ezután kell részleteiben kidolgozni, különösen nálunk. Nem minden brit erdőkertekben ültetett fajta nő jól a mi éghajlatunk és talajunkon. Másrészt sok hazai vad és termesztett fajta sikeres lehet az erdőkertekben, például egyes gyógynövények vagy hasznos rovarokat vonzó fajták, de ezeket még nem próbálta ki senki erdőkertekben. Egyre több ezt erősítő bizonyíték, gazdálkodási, kertészeti és ökológiai információ gyűlik különböző helyekről és emberektől. Több jó gyakorlati példát láttunk, és mi magunk is megpróbáltunk ilyen kerteket létrehozni, mert tudni akartuk, hogy működhet-e, és hogy jobban működhet-e mint bármi más, amit korábban létrehoztak. Világos gondolkodással és több tudással, különösen több tudással a hasznos növények ökológiájáról, biztosnak érezzük, hogy az erdőkert gondolta érdekes és hozzáférhető lesz sok ember számára szerte a mérsékelt égöv alatt. De még sok a tanulni való, és itt kerülsz be te a képbe.

Meghívunk, csatlakozz hozzánk egy életre szóló csendes kalandra.

ForestGarden3.jpg

Az ökológiai rendszerek lényegileg egyszerű elvek szerint működnek, azonban végtelenül elbűvölően bonyolultak lehetnek. Sok finom és hasznos növény áll felhasználásra készen az erdőkertekben, és még több rejt még hatalmas szelekciós és fejlesztési lehetőségeket. Sokat tudunk az erdőkertek tervezésének és kezelésének az alapjairól, de még olyan sok a tanulnivaló. Úgy tűnik, hogy több életre való alkotó érdekesség és örömmel végezhető tennivaló áll még előttünk.

Szeretnénk megtanulni a saját nádasunktól, mezőnktől, bozótosunktól és az erdőnktől, hogyan alkalmazkodtak az élőlények a klímánkhoz és a földünkhöz, és termékeny mezőgazdasági ökoszisztémákkal szeretnék utánozni ezeket a rendszereket. A célunk az, hogy többcélú növényekből kölcsönösen előnyös közösségeket hozzunk létre a saját létünk fenntartása érdekében, és így magunkat is belefoglaljuk a természeti rendszerbe.

                                                                                        sistvan

7 komment

Címkék: gazdaság életmód fejlődés fenntartható pénzrendszer ökonómia környezettudatosság permakultúra

A bejegyzés trackback címe:

https://melampo.blog.hu/api/trackback/id/tr754688959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gaabor 2012.08.02. 22:55:47

Kedves Melampo. Én tudom miről beszélsz. Szeretnék veled személyesen találkozni. Dobj egy mélt:
nagy.gaabor@invitel.hu

alte trottel 2012.08.04. 14:00:41

Érdekes és szórakoztató játék, a szellemi (vagy más) munkában megfáradt, elfásult embernek, akár egész családnak délutáni-esti, hétvégi hasznos és kreatív (rekreációs) elfoglaltság. És még némi ehető eredménye is lehet, pl. ha a megfelelő mikorrhizával oltott csemetét ültetünk.
Viszont _ALAPFÉLTÉTEL_ a mi klimatikus viszonyainkhoz adaptálni, mert pl. az angliai Devon eljárásai nálunk _BIZTOSAN_ alkalmatlanok, még egy horrorisztikus öntözési számla mellett is! Nálunk 10 évből átlagosan 5 aszályos, 3 csak-csak, 2-ben meg nyaranta elég párás az aljnövényzet a kalapos gombáknak.
Az ötlet szélesebb körű hírverésre is érdemes, amennyiben tudatosítjuk a _HOBBI_ jelleget.

Melampo 2012.08.05. 00:54:07

@alte trottel: Persze, de hát mint már az előző kommentek valamelyikében említettem, senki nem gondolja, hogy egy az egyben lehet ezeket az ötleteket hasznosítani. A lényeg az lenne, hogy próbáljuk meg elfogadni a számunkra ma még ismeretlen technológiákat és adaptálni a saját viszonyainkra, amennyire csak lehetséges. Az sem baj ha valami nem használható, csak legalább a tudásunk jusson el ara a szintre, hogy ezt felismerjük és ne üljünk fel minden éppen aktuális divathóbortnak. Ha a mai kertkultúránkat nézegetem, néha sírhatnékom van, pedig nem vagyok egy botanikus.Írni,írni,írni, értelmes cikkeket írni és megpróbálni egy működőképes mezőgazdaságot beleverni az erre vállalkozni hajlandók fejébe, hogy ne a pillanatnyi divatot követve menjenek csődbe egy-két év alatt.Sajnos nincs jobb ötletem. De szívesen meghallgatom bárkiét.

zapadnik 2012.08.12. 21:00:55

@alte trottel: Öntözés. Ha kimész a határba, akkor az idei nem annyira száraz nyár közepén kiégett szántóföldeket és zöld fákat fogsz látni. Most utaztam keresztül az országot, és nagyon lehangoló a sárgára-fehérre száradt kukorica földek látványa. A kukorica lassan tényleg csak öntözéssel termeszthető. Nem véletlen, hogy minden olyan területen, ahol az évi átlagban több mint 300 mm csapadék van, ott őshonos növényzet erdő. A fák sokkal jobban ellenállnak az időjárás szélsőségeinek, amikor 10 évből 5 aszályos, 3 csak-csak, 2-ben meg dől a víz.

bpetya75 2012.08.13. 14:37:33

@zapadnik:

Ez azért nem ennyire egyszerű. A csapadék mellett nagyon sok múlik a talajon, a domborzaton és a mikroklímán is. Természetesen a fafajok között is jelentős különbség van. Az évi 300 mm meg nagyon kevés. Az maximum erdőssztyepp, de annak is az alja. Zárt erdőtakaróra inkább úgy 450-500 mm-től lehet számítani.

Egyébként lehet, hogy máshol nem annyira száraz a nyár, nálunk (Somogy) kőkemény aszály van.

Egyébként meg gratula a cikkekhez, nagyon tetszenek!

zapadnik 2012.08.13. 22:26:51

Én is úgy tudtam, hogy kb. évi 500 mm csapadék az erdők feltétele, annyira meg voltam róla győződve erről, hogy a fok-rendszeres írást is ezzel kezdtem. De most fordítok egy könyvet, a Gaia kertjét, és abban olvastam, hogy az észak-amerikai Délnyugatot is vasfák és mesquitofák erdői borították, amíg meg nem érkezett a baltás ember, nyomában a birkapásztorral, akik egy-két generáció alatt sivatagot csináltak. Ezek az erdők olyan területen nőnek, ahol évi 300 mm eső van.
Örülök, hogy tetszettek a cikkek !

bpetya75 2012.08.14. 13:52:33

@zapadnik:

Az erdő fogalma elég széles határok között mozog. A mediterrán vidékeken erdőnek nevezik a 1-1,5 méter magas paratölgyeseket, a hegyvidékeken meg a hasonló paraméterű, a zárt állománytól olykor meglehősen messze álló törpefenyveseket is ;-)

Az viszont tény, hogy amit a szukcesszió évezredek alatt felépít, azt az ember évtizedek (sokszor évek) alatt tönkreteheti.
süti beállítások módosítása