HTML

Világmegváltók

Tényleg szeretnél egy jobb világban élni? Akkor hagyd abba a hazudozást, ne lopj többet és kezdj el végre dolgozni!

Friss topikok

A FOSZTOGATÁS ANATÓMIÁJA II.

2012.09.11. 08:59 Melampo

A hitelek csapdája.jpg

2. A hitelpénzek csapdája

"Az ő bibliájuk ezekkel a szavakkal kezdődik. Kezdetben vala a pénz. A sok-sok pénz tőkévé manifesztálódott, a tőke kamatot fialt és a kamat újra pénzé lőn."

 

-Egy helyi pénz kibocsátásának előkészületeit próbáltuk elvégezni, amikor arra kellett rádöbbennem, hogy a pénzkibocsátás mikéntjét, elveit, szabályait nem csak, hogy szinte senki nem érti és nem ismeri, de még ráadásul az érdeklődő elől, valami ködbe vesző, mesterségesen keltett bugyuta  mítosz is eltakarja. Ezen tevékenység közben szerzett tapasztalataimat foglaltam írásomban össze. Katartikus élmény lesz ha hajlandóak elolvasni.

-A pénzkibocsátás alapelvei, a pénzpiac működtetésének, jellegének legfontosabb jellemzői soha nem kerülnek nyilvánosságra.
-Nevezetesen például az az egyszerű tény sem, hogy a nemzeti bankok által kibocsátott pénz és a kereskedelmi bankok által forgalomba hozott (nevezzük a továbbiakban hitelpénz néven) pénz közötti leglényegesebb különbség, hogy míg az előbbi pénz, a második nem az.

-A legfontosabb információ amelyre kutakodásaink során rádöbbentem az, hogy a nemzeti bankok által kibocsátott pénz és a banki betétek együttesen, a világon mindenhol,-így Magyarországon is-csak töredékét fedezik a kibocsátott hitelek értékének. A bankokba elhelyezett betét a legjobb esetbe is csak töredékét, ötödét, hatodát, vagy még ennél is kisebb részét fedezi a bankok által kibocsátott hiteleknek. A bankok által sokat hangoztatott érvből, hogy ők a betétesek pénzét kezelik és őrzik egyetlen szó sem igaz. Na jó megtévesztésül néha egy kicsit ilyen tevékenységet is végeznek.

-A hitelként felvett összeg amit az adós megkap, nem az átlagember fogalmai szerinti fedezettel bíró pénz, hisz a bankban ezzel szemben nincs ennyi betét legfeljebb csak a töredéke. A kereskedelmi bank minimális fedezeti  összeg (ma 2% hazánkban) ellenében amit a nemzeti bankokban helyez letétbe új pénzt bocsát ki  és ezt folyósítja a hitelfelvevőnek.
Ez a pénz tulajdonképpen talán egy időben és térben korlátlanul leszámítolható váltónak (a szaknyelvben megtekintésre szóló váltónak nevezik) tekinthető, mert a mögötte lévő fedezet csak az, hogy a hitel felvevője aláírta, hogy majd megtermel ennyi értéket és ellentételezni fogja a törlesztés folyamán annak lezárultáig, vagy nem teljesítés esetén a jelzálog tárgy értékesítésével kiegyenlíti.

-Amikor ugyanis az adós aláír egy jelzálog szerződést, akkor egy jelzálog levelet bocsát ki amelynek fedezete valamilyen jelzálog tárgy. Ha ez ráadásul egy vásárláshoz felvett ingatlan vagy fogyasztási hitel, akkor nyilvánvaló, hogy azért adják oda a megvásárolni szándékozott dolgot részletre, mert azt készpénzért, azonnal, nem lehetne eladni.
Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy a termék nem piacképes. Ha ugyanis piacképes lett volna, akkor a tulajdonosaik egyszerűen eladták volna és nem várnának a pénzükre évekig. Ha a termék nem piacképes, akkor az a pénz aminek ez a dolog volt a kibocsátásakor a fedezete, az a pénz fedezettel nem rendelkező papír.
A fedezettel nem rendelkező, pénznek kinéző papírt pedig hamis pénznek hívják.
Amint a hitelező bank a minimális költséggel(2%-os fedezeti ráta mellett) fogyasztási hitelt nyújtva pénzt bocsát ki ezeknek a dolgoknak a fedezete alatt, ennek a "váltónak" a leszámítolásával akkor-mivel maga a hitel a bizonyíték arra, hogy a tárgy nem piacképes hisz készpénzért nem eladható- tudatosan hamis pénzt bocsát ki.
-Óriási a különbség abból a szempontból, hogy már megtermelt, illetve folyamatosan termelődő, használati értékkel bíró piacképes javakat állítok egy csereeszközként használt pénz mögé fedezetül, vagy egy aláírt kötelezvényt arról, hogy az aláírója valamilyen módon ki fogja egyenlíteni ezt a tartozást.
Az elsőt a klasszikus köznapi értelemben is pénznek nevezhetjük, míg a másodikat a legnagyobb jóindulattal is csak legfeljebb váltónak.

- Az a megtévesztő ebben a nyilvánvalóan szándékos csalásban, hogy a helyi nemzeti bankok kontrolljával kibocsátott, az illető országban a piacképes, már megtermelt, értékesíthető, a mindenkori GDP- vel arányosan kibocsátott, áruval fedezett pénz nem különböztethető meg ettől a tulajdonképpen pénznek nem nevezhető, a kereskedelmi bankok által kibocsátott, pénznek kinéző váltótól.
-Ugyanis, ha nem a megtévesztés a cél, akkor a kibocsátó banknak ebben az esetben egy külön erre a célra szolgáló, az általánosan használttól jól megkülönböztethető "bankjegyet " kellene használnia. A bank sajnos a használatban lévő pénz kibocsátójától-a helyi nemzeti bankoktól- jogot kap arra, hogy kereskedelmi és egyben leszámítoló bankként működve a saját maga által kibocsátott váltót leszámítolja és egy, a pénztől jól megkülönböztethető váltó helyett az adott nemzeti bank pénzét használja.

-Mivel a gazdaság szereplői a kétféle pénzt egymástól megkülönböztetni nem tudják,-és még ha meg tudnák különböztetni akkor is erre törvény kötelezi őket-így természetesen a hitelfelvevőtől kapott hitelpénzt, ezt a pénz kinézetű váltót elfogadják.
-Sajnos kénytelenek ezt a fedezet nélküli papírt elfogadni cserébe az általuk nyújtott valós értékkel bíró javakért, így a hitelt valójában a gazdaság, a piac összes szereplője nyújtja, akik ezt az időben és térben korlátlanul leszámítolható váltót elfogadva valós használati értékkel bíró tárgyakra, illetve szolgáltatásra cserélik a hitelpénznek nevezett ígérvényt, ami az adott pillanatban még csak egy darab papír.
A bank úgy adja kölcsön a termék eladójának, a szolgáltatás nyújtójának a tőkéjét az adósnak, hogy azok nem is tudnak róla, hogy most ők ezt az összeget kölcsönadták, mert az érte kapott váltó ugyanúgy néz ki mint az igazi pénz.
A kölcsönt a valóságban a gazdaság szereplői nyújtják a hitelt felvevőnek aki náluk vásárol és akik neki egy ígéret fejében a javaikat hitelbe átadják.

-A bankok ezeknek a kölcsönöknek a kamatait, költségeit az adóstól beszedik, de természetesen a kölcsönt valójában folyósító piaci szereplőknek az árujukat eladóknak és a szolgáltatásokat nyújtóknak akik itt a logika szerinti tulajdonképpeni betétesek kellene, hogy legyenek,-az adós ugyanis az ő javaikat és ezen keresztül az ő tőkéjüket kapta meg- természetesen a betéti kamat összegét ami őket illetné nem fizeti ki! A kereskedelmi banknak itt csak a közvetítő szerepe szabadna, hogy jusson, hisz csak a két fél között közvetített.

-Ha a nemzeti bankok bocsáthatnának ki pénzt, akkor ugyan továbbra is egy nemzetgazdaság egésze hitelezne a hitel felvevőjének csakhogy ekkor a beszedett kamat is a nemzetgazdaság egészéhez, a nemzeti bankhoz kerülne vissza.
A nemzeti bank ezeknek a kamatjövedelmeknek a gazdaságba történő visszaforgatásával, állami finanszírozású beruházásokkal ki tudná egyenlíteni a kamatokkal történő jövedelem kivonást.
Esetünkben a kereskedelmi bankok a nemzetgazdaság egésze által nyújtott hitelt odaadják a hitelt felvevőnek, az érte kapott kamatot természetesen beszedik, majd azt egyszerűen zsebre rakják és a nemzeti bankokba egyetlen fillért sem fizetnek be.
Ezzel minden egyes ügyletnél a pillanatnyi kamatnak megfelelő összeget ellopják a termelőtől és kivonják a gazdaságból.

-Ráadásul mindezt minden felelősség nélkül teszik , mert a más tőkéjét adják kölcsön anélkül, hogy az illetőnek tudomása lenne róla, valamint ha bármi baj történne, az adófizetők pénzéből úgyis megmentik őket.
-Ez a bizonytalan fedezetű váltó leszámítolási határidő előtti, kereskedelmi forgalomba hozásának klasszikus esete. Mivel a váltó fedezetét pont maga a kibocsátó ellenőrzi és garantálja, valamint a leszámítolást ő maga azonnal el is végzi természetesen semmiféle felelősséget nem vállalva érte, ez egy elég fura biztosítékrendszer.
-Ez a rendszer így tökéletesen működik, csak sajnos nincs olyan gazdasági tevékenység ami elbírná, hogy ilyen mértékben fosztogassák, nincs olyan mértékű egyenletes és folyamatos növekedés ami az állandó tőkekivonást ellensúlyozni képes lenne.

-A lényeg összefoglalva az, hogy a pénz kétféleségét ( úgy mint nemzeti bank által kibocsátott pénz és hitelpénz) nem szabadna összekeverni mert a kétféle pénz háttere, fedezete nem azonos és a mai konstrukcióban a hitelpénz haszna, kamata jövedelmei nem a jogosulthoz kerülnek a pénzrendszer működése folyamán, hanem a kereskedelmi bankokhoz.
Pénzt forgalomba hozni kizárólag azon az alapon szabadna, hogy aki biztosítja annak a fedezetét az bocsáthasson ki pénzt. A kereskedelmi bankok ebben a folyamatban kizárólag közvetítői szerepet szabadna, hogy kapjanak.
- Mint a helyi pénzek között kiemelkedően jól működő svájci WIR esete mutatja, a pénzkibocsátó banknak kizárólag beruházási hiteleket szabad kibocsátania és el kell zárkóznia a fogyasztói hitelektől. Ezeket a jóval rizikósabb ügyleteket a pénzkibocsátó nemzeti banktól felvett kölcsönökből és az általuk gyűjtött betétekből finanszírozott kereskedelmi bankoknak kellene átadnia. Ugyanis ha ezek csődbe kerülnek, a pénzpiac logikája szerint kötelezően hagyni kellene őket csődbe menni.

-Véleményem szerint a FED magalakulása óta ez a gazdaság legnagyobb problémája. A fedezetlen pénz kibocsátása, vagyis a pénzhamisítás mindig is jó üzlet volt. Nem is beszélve arról, hogy mivel az alkalmazott módszerekkel a haszon a kibocsátónál csapódik le, a költség pedig ellenőrizhetetlen módon szétoszlik a gazdaságban, ezért a közlegelők klasszikus példája szerint minden piaci szereplőnek akinek erre lehetősége van az az érdeke, hogy minél több fedezetlen pénzt dobjon a piacra.
A közgazdaságtanban alapismeretként tanított közlegelők példája arra figyelmeztet minket, hogy ez egészen addig folytatódik amíg az egész piac egyetlen kézbe nem kerül, vagy valaki erőszakos módon beavatkozva nem írja felül a játékszabályokat.

3.része következik

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság hitel pénz életmód fejlődés (1) (2) fenntartható pénzrendszer devizahitel ökonómia bankrendszer környezettudatosság (8) (10) fenntarható fejlődés permakultúra fenttartható fejlődés CRMPI Jerome Osentowski

A bejegyzés trackback címe:

https://melampo.blog.hu/api/trackback/id/tr614754843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása